Fogyasztóvédelmi aktualitásokról beszélgetett Marjai Attila, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda partnere Nagy Andrea Magdolna fogyasztóvédelmi praxisvezetőnkkel.
M.A.: Minden év március 15-én a fogyasztóvédelem napját ünneplik világszerte.Mi magyarok persze a nemzeti ünnepünkre figyeltünk ezen a napon, de már másnap, ahogy idén is, megemlékeztek róla itthon is az illetékes hatóságok, köztük a GVH is. A hagyományt amúgy John F. Kennedy amerikai elnök teremtette, még 1962-ben, önálló közösségi politikává pedig EU platformon a Maastrichti Szerződéssel vált. Miért is van okunk egyáltalán a fogyasztóvédelem ünneplésére?
N.A.M.: Azért, mert tisztességesebb versenyt és plusz információt és többlet-jogosultságokat jelent nekünk, mint fogyasztóknak. Amikor fogyasztóvédelemről beszélünk ma, akkor egy uniós szinten harmonizált és dinamikusan fejlődő, a termékbiztonságra újult lendülettel fókuszáló és legújabban a digitális és online térre, a fogyasztók adatvagyonával kapcsolatos kérdéskörökre is reagáló, egyre gazdagabb szabályanyagról beszélhetünk, amely megvédeni hivatott a fogyasztók vagyoni érdekeit és egészségét. Ehhez persze uniós és hazai szinten is professzionálisan működő állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerre is szükség van, ami adott, sőt, a hazai fogyasztóvédelem állami része kifejezetten proaktív és „elfogó” üzemmódban működik – vagyis igen, fogyasztóként lehet ennek örülni, még ha akadnak is hétköznapi bosszúságok.
M.A.: Tehát szabályok és intézmények adják a fogyasztóvédelmet, leegyszerűsítve. Lehetne esetleg a fogyasztóvédelmi szabályokat közérthetően csoportosítani?
N.A.M.: Lehet. A szabályozás a fogyasztók öt alapjoga mentén viszonylag egyszerűen csoportosítható. Ekként például jogunk van a vagyoni érdekeink védelméhez, így például megilletnek minket olyan jogosultságok, amikről érvényesen le sem mondhatunk. Jár nekünk pl. két év kellékszavatosság, ha ingó terméket vásárolunk, sőt, itthon a tartós termékek zömére 1-2-3 év kötelező jótállás is. Sőt, pár termékkört érintő kivételtől eltekintve 14 napon belül indokolás nélkül elállhatunk az online megtett vásárlásainktól, vagyis fogyasztóként simán meggondolhatjuk magunkat, miközben a céges vevők nem. A jogalkotó a fogyasztói szerződések esetében számos többlet-jogosultságot biztosít nekünk, még akkor is, ha ezeket a velünk szerződő vállalkozás esetleg elhallgatja és mi magunk sosem olvastuk pl. a 45/2014-es Kormányrendeletet. Egy másik fogyasztói alapjogunk a biztonságos termékekhez és szolgáltatásokhoz való jog. Jogunk van továbbá a fogyasztóvédelmi képzéshez, a képviselethez és a minket ért károk megtérítéséhez: fogyasztói jogvitáinkkal pl. a békéltető testülethez, vagy határon átnyúló jogvitában az ITM berkein belül működő Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatunk, díjmentesen. Panaszt tehetünk az általános fogyasztóvédelmi hatóságoknál, a kormányhivataloknál, vagy mondjuk megtévesztő tv-reklámok gyanúja esetén panasszal fordulhatunk a GVH-oz.
M.A.: A fogyasztóvédelmi joganyag mely fontosabb területein és milyen jogalkotási folyamatok zajlanak jelenleg? Milyen aktualitásokról érdemes tudni?
N.A.M.:Ahogy említettem, kifejezett cél, hogy a fogyasztókat a digitális piaci és online térben fokozottan védje a jog, szerződéskötéskor többlet-jogosultságokkal támogassa. Például az uniós szinten „New Deal for consumers” címet viselő, 2018-ban induló fogyasztóvédelmi jogalkotási program négy releváns, európai uniós fogyasztóvédelmi irányelv reformját célozta meg. Közülük a magyar jogalkotó a 2019/2161-es, „Ominubusz” néven közismert EU irányelvet már tavaly (2020) december legvégén, a fogyasztóvédelemmel összefügő egyes törvények módosításáról szóló 2020.évi CXXXVI. törvénnyel implementálta is a hazai jogrendbe: 2022. május 28-tól emiatt bővül a fogyasztó-megtévesztéses ún. fekete lista, bírságra számíthatnak a kettős minőség alkalmazói, jelentősen módosulnak az e-kereskedelmi szerződéskötés szabályai és akciózni, leárazni is csak az előzetesen alkalmazott ún. bázis ár feltüntetésével lehet majd – egy korábbi, januári blogbejegyzésben összegeztem már ezeket a hazai jogszabályváltozásokat, melyek elérhetőek itt. A 2020/1828 –as EU irányelv miatt pedig a fogyasztók kollektív igényérvényesítése terén is változások küszöbén állunk, bár a közérdekű keresetindítás és a közérdekű igényérvényesítés hazai jogintézményei jelnleg is léteznek, csak sajnos alig-alig élnek vele azok a fogyasztóvédelmi hatáskörrel is rendelkező hatóságok, akik pedig megtehetnék, hogy pert indítanak egy-egy fogyasztói kör érdekében. Szintén komoly, a Ptk.-hibás teljesítésre irányuló szabály-rezsimjét is érintő változásokat indukál az adott területen maximum-harmonizációt célzó 2019/771-es EU irányelv hazai átültetése is, a digitális adásvételi szerződések terén. Ezek talán a legfontosabb jogalkotási folyamatok jelenleg.
M.A.: Az irányadó szabályok uniós szintű harmonizáltsága ellenére vannak esetleg olyan fogyasztóvédelmi részterületek, amikre mi magyarok különösen büszkék lehetünk? Amiben jobbak vagy szigorúbbak vagyunk mint az Európai Unió más tagállamai?
N.A.M.: Büszkék lehetünk például a piacfelügyeleti eredményeinkre, azokra a mérnök, vegyészmérnök és könnyűipari szakemberekből álló csapatokra, akik az ITM illetékes laborjaiban fáradhatatnul végzik mindazon termékbiztonsági vizsgálatokat, melyek alapján uniós szinten évek óta dobogós helyet elérve Magyarország jelenti be a legtöbb veszélyes terméket az arra rendelt ún. RAPEX rendszerbe, jelentősen hozzájárulva ezzel az áramütés vagy égési sérülés, vagy akár a fulladás veszélyét hordozó legkülönbözőbb veszélyes termékeknek a forgalomból történő kivonásához. Nem meglepő, hogy az ITM által az idei évre meghirdetett Éves Vizsgálati Ellenőrzési Program 48 pontjából több mint húsz ellenőrzés termékiztonsági laborvizsgálatokat is előirányoz. Az FFP maszkok, az iskolaszerek, a csecsemő és gyermekruházati cikkek, a szezonális villamossági dekoráció többek között mind ellenőrzési célpont. A nem biztonságos termékek kiszűrésében tehát hagyományosan jók vagyunk. Ahol pedig szigorúbb szabályokat hoztunk, mert a mögöttes EU irányelv a minimum-harmonizáció elvét követve megengedte, az pl. a hazai kötelező jótállás területe. A magyar jogalkotó emiatt a fogyasztóvédelem magasabb fokát tűzte ki célul, és nem érdekelte, hogy pl. a külföldi, akár EU székhelyű gyártók hány év helytállást adnak egy-egy tartós termékre, hiszen a fogyasztók érdekében előírta a 151/2003-as Kormányrendeletben, hogy eladási ár függvényében 1-2-3 év kötelező jótállás jár a fogyasztónak. Függetlenül attól, hogy ezzel párhuzamosan, mint minden tagállamban, így itthon is jár a fogyasztói adásvételi szerződéseknél két év kellékszavatosság a fogyasztónak. A minőségvédelmi intézményrendszer nálunk viszont összességében – a kötelező jótállás miatt – szigorúbb, mint más EU tagállamokban.
A cikk szerzői Marjai Attila és Nagy Andrea Magdolna, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisának vezetői.
