A milliárd feletti összeghatárokat elérő fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti bírságok korszaka 2019. decemberében a Facebook „Ingyenes és az is marad” szlogenje miatt kiszabott 1,2 milliárd forintos bírsággal köszöntött be, és tartotta magát 2020-ban is, ahogyan azt a Gazdasági Versenyhivatalnak a 2020-as évre vonatkozó, az Országgyűlés által elfogadott beszámolójából megtudhatjuk. Sőt: azt a tipusú sürgetést, aminek a booking.com-ot üzemeltető holland cég tette ki a magyar fogyasztókat, amikor online intézett szállásfoglaláskor „felugró” tájékozatatásokból akaratunk ellenére megtudhattuk, hogy még milyen sokan nézegetik éppen ugyanazt a szállást, – eddigi rekord-tartóként – 2,5 milliárd forint fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti bírsággal büntette a Hivatal. Szintén jelentős bírságot, mintegy 1,8 milliárdot fizetett tavaly a be2.hu és academicsingles.hu társkereső weboldalakat működtető luxemburgi cég is, mert valótlanul ingyenesként népszerűsítette a regisztrációt, tehát összességében 2020-ban is kitartott a GVH a szigorú büntetések alkalmazása mellett a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma megszegése esetén.
Senki sem szereti, ha megtévesztik, vagy pszichés nyomást gyakorolnak rá, sürgetik döntéshozatalkor. Erre pedig három hatósági is figyel itthon. A nagyobb hatósugarú fogyasztói tájékoztatások esetében pedig a Gazdasági Versenyhivatalé a hatáskör, amelynek a 2020-as évre vonatkozó beszámolójából megtudható, hogy tavaly mintegy hétmilliárd forint bírságot rótt ki a fogyasztókat megtévesztő vagy velük szemben ún. agresszív kereskedelmi gyakorlatot tanúsító vállalkozásokkal szemben a Hivatal. Ez a szám önmagáért beszél, és jóval magasabb, mint a 2019-es év szintén komoly, bő négy milliárd forintja a fogyasztók megtévesztéséért. A GVH beszámolóból látható, markánsan tartja magát a 2019-ben indult trend, miszerint a kiszabott bírságok túlnyomó részét a Hivatal már nem a klasszikus versenyjogi, hanem a fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti eljárásokban alkalmazza, mely körülmény a nemzeti versenyhatóságot önmagában a hazai fogyasztóvédelem méltán megkerülhetetlen szereplői közé emeli. Ugyanakkor bármekkorák is a bírságok, azok a központi költségvetést gyarapítják, így a sérelmet szenvedett egyes fogyasztóknak nem jelenthetnek segítséget – és ezt felismerte a Hivatal is. A beszámolóból a fogyasztóknak teljesítendő kompenzációk Hivatal általi fokozottabb preferálása is kiolvasható: a jogsértők által teljesített tevőleges jóvátételek és a jelentős ráfordításokkal jó irányba átalakított kereskedelmi gyakorlatok – ahogyan a Tesco és az IBUSZ esetei is jól példázzák – már valóban érezhető „pluszt” jelenthetnek a fogyasztóknak. Az összes kompenzáció összege 2020-ban meghaladta a 2,1 milliárd forintot.
A beszámoló szerint a beérkező és a tavalyi évhez képest 33%-kal több panasz pedig jól jelzi, hogy nőtt az ügyleti döntések meghozatalakor tanúsított fogyasztói figyelem, miközben jellemzően már néhány nap várakozás után a Hivatalhoz fordultak a fogyasztók, be sem várva a cégek vitarendezés kapcsán tett intézkedéseit. Tehát tudatosabbak és egyre türelmetlenebbek is lettünk. Ennek fényében pedig akár újra-értelmezést is igényelhet az ügyfélszolgálatért felelősök részéről az általános szabályként jól ismert 30 napon belüli érdemi válasz-adási határidő, hiszen ha a GVH-hoz fordul elkeseredésében vagy felháborodásában az ember, akkor az sem feltétlenül segít a cégen, ha határidőn belül még érdemben válaszol a panaszkodónak. Különösen, ha belegondolunk, hogy 2020-ban minden hatodik beérkező állampolgári jelzés a GVH eljárásának megindításához szolgált alapul. Érdemes tehát korrekten reklámozni, pontosan és valósan tájékoztatni a fogyasztókat, ill. gyorsan reagálni a panaszaikra, ha nem szeretne fogyasztóvédelmi jogsértésért a GVH fókuszába kerülni a vállalkozás – mert az említett szigor minden bizonnyal folytatódik idén is.
A cikk szerzője Dr. Nagy Andrea Magdolna
