Kinyílt a világ, végre megint utazhatunk. Jó esetben csak szép emlékekkel gazdagodva térünk haza, de ha mégsem, érdemes – még akár utólag is – tájékozódni az utazással kapcsolatos jogainkról és azokról a hatóságokról, fórumokról, amelyektől hathatós és ingyenes tanácsadást, segítséget kaphatunk. Ezekben a hetekben szerencsére nem jellemző, hogy a légitársaságok koronavírusra hivatkozással töröljék egyik vagy másik légijáratot, de ha mégis ez történik, fogyasztóként a repülőjegy árának vételár szerinti visszatérítésére vagyunk jogosultak, és nem muszáj utazási utalványt elfogadni, ahogyan azt sem, ha egy-egy légitársaság a panaszunkra nem válaszol, vagy elutasítja azt és „lenyeli” a jegyárat. Hasznos jó tanácsokat olvashatunk az ITM weboldalán a légiutas jogokról, melyek gerincét a 261/2004-es EK rendelete adja, amely a visszautasított beszállás és a légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítást és segítségnyújtást szabályozza. A járat törlése esetében pl. az uniós rendelet alapján, a repülőút távolsága függvényében – ezerötszáz km-ig 250, ezerötszáz és háromezerötszáz km között 400, felette pedig 600 euro összegnek megfelelő – kártérítés járhat az utasnak, mely összegek a pár órán belüli átfoglalás esetében a felére csökkenthetőek. Sőt, egyáltalán nem járnak, ha bizonyítani tudja a légifuvarozó, hogy a járat törlését rendkívüli körülmények okozták. Amennyiben ilyen körülményre hivatkozik a légifuvarozó a járat törlése vagy késése kapcsán, vita esetében a bizonyítási teher az üzemeltető légifuvarozóra hárul, ahogyan azokkal a kérdésekkel kapcsolatban is, hogy az utast tájékoztatták-e, és ha igen, mikor tájékoztatták a járat törléséről. Érdemes tudni, hogy pl. járattörlés vagy jelentős késés esetében a légitársaság által felajánlott átfoglalási lehetőséget pedig nem köteles a fogyasztó elfogadni, de tisztában kell lenni azzal, hogy a jegyárvisszatérítési igény vállalkozás általi teljesítése esetében a saját magunk által megvásárolt újabb jegy ára akár jóval drágább is lehet, mint az eredeti jegyé. Járat-túlfoglalás esetében pedig a saját útjáról önként lemondó utast keres a légitársaság és az „önkéntesen” van a hangsúly, így egyezkedési pozícióban vagyunk, de mindaddig, amíg nem kapunk írásos dokumentumot a felajánlott kedvezményekről, nem tanácsos a saját helyfoglalást lemondani.
Minden esetre, vita esetén az általános elévülési határidőn belül, vagyis öt éven belül perelhetünk, de ingyenes és pár hónapon belüli megoldást jelenthet, ha a lakóhelyünk szerint illetékes ún. békéltető testülethez fordulunk jogorvoslatért. Ennek persze fontos előfeltétele, hogy az utazó fogyasztó igazolni tudja, hogy megróbálta rendezni vitáját a szolgáltatóval, legyen az akár légitársaság, akár utazási iroda, szálloda stb. Az esetek többségében a testület előtti eljárásban egyezséget kötnek a felek, vagyis még azok a vállalkozások is jellemzően beadják a derekukat, akik a fogyasztó megalapozott panaszát korábban válaszra sem méltatták, vagy elutasították. Magyar fogyasztó magyar székhelyű légitársasággal szembeni belföldi panasza esetében közvetlenül vagy az erre rendelt online vitarendező patform útján is fordulhat a testülethez a fogyasztó és akár ezzel párhuzamosan az általános fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező kormányhivatalokhoz is. Ami pedig a határon átnyúló igényérvényesítést illeti, adott az ITM berkein belül működő ún. Európai Fogyasztói Központ (EFK), amely fórum akkor segíthet, ha egy Magyarországon lakóhellyel rendelkező fogyasztónak egy másik EU-s országban, Norvégiában vagy Izlandon székhellyel rendelkező légitársasággal szemben merül fel panasza, és azt nem sikerül közvetlenül a légifuvarozóval rendeznie. Idénre még nincs adat, de 2020-ban mintegy 52 millió forint értékeben érvényesítette sikeresen az utasok vagyoni igényét ez a fórum, érdemes tehát evidenciában tartani.
A cikk szerzője Dr. Nagy Andrea Magdolna
