Az utóbbi pár évben a korábban megszokottnál is dinamikusabban fejlődnek a fogyasztóvédelmi előírások, európai uniós és hazai szinten egyaránt. Kihirdetésük és hatályba lépésük időpontja azonban – a jogalkalmazók szerencséjére – többnyire eltér, így fel lehet készülni az „élesben történő” alkalmazásukra.
2022. január elsejétől hatályosak, vagyis három hónapnyi ideje van a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek a fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződések szabályait megállapító 373/2021 (VI.30.) Kormányrendelet alkalmazására, amely a „mögöttes” 2019/770-es és 2019/771-es EU irányelveket ülteti át a hazai jogrendbe, komoly reformokat hozva a szerződésszerűség, hibás teljesítést illetően. Például a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon olyan frissítésekről, melyek a szolgáltatás szerződésszerűségének a fenntartásához szükségesek és biztosítani is kell ezen frissítéseket.
Szintén 2022. január elsejétől hatályos a Polgári törvénykönyvünk fogyasztói szerződésekre vonatkozú új rendelkezése is, miszerint amennyiben digitális szolgáltatást, vagy egy termékhez kapcsolódó digitális elemet is tartalmazó szolgáltatást vásárol a fogyasztó, akkor kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, és mással sem javíttathatja ki azt.
Hoz majd számos új előírást 2022. tavasza is: Generális elvárásként 2022. május 28-tól az árcsökkentés kommunikációjakor meg kell majd jelölni a korábban alkalmazott ára(ka)t, kivéve élelmiszereknél, ill. romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékeknél. A fogyasztónak valótlanul beharangozott árcsökkentést persze jelenleg is a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként szankcionálhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságok, de az új előírások az ellenőrzések hatékonyságát fokozzák majd, hiszen egyszerűbb lesz a kamu leárazások feltárása, ha a vállalkozás az árcsökkentést megelőzően alkalmazott ún. bázis árat nem tudja bemutatni.
Szintén jövő év május 28. napjától számíthatnak igen komoly pénzbírságra a „kettős minőség”-ben utazó vállalkozások, melyek egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben eltérések vannak. Például amikor az ugyanolyan címkével megjelenő elnevezés ellenére kevesebb a hatóanyag az itthon forgalmazott kiszerelésben. Kivétel persze, ha a beltartalom minőségi eltérését jogszerű és objektív tényezők indokolják.
Minden esetre, a jogsértésen kapott cég a nettó árbevételének legalább 4%-a összegű bírsággal, vagy ha a nettó árbevétele megállapíthatatlan, akkor 2 millió euro összegű fogyasztóvédelmi bírsággal számolhat.
Érdemes figyelni az Fttv. ún. „fekete listájának” bővülésére is: jövő május 28. napjától tilalmazott lesz a keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket, vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasab rangsorolását célzó fizetést. Tilos lesz továbbá a rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása fogyasztóknak, ha automatizált eszközökkel vásárolta meg azokat a kereskedő, hogy megkerülje az egy személy által megvásárolható jegyek számát.
Kis visszatekintésként pedig, a közelmúlt jogszabály-változásaiból kiemelést érdemel, hogy korrigálásra került a kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX.22.) Kormányrendelet melléklete akként, hogy az idén január elsejével a mellékletbe felvett új termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékaira és alkotórészeire is kiterjesztette a sávos, kötelező jótállást a jogalkotó. Uniós platformon pedig idén július 16. napjától alkalmazandó az EU 2019/1020-as piacfeügyeleti rendelete, melynek értelmében a súlyosan veszélyes termékek értékesítését akár honlap-blokkolással is szankcionálhatják a fogyasztóvédelmi hatóságok.
A cikk szerzője: Dr. Nagy Andrea Magdolna
