2020 augusztus 22-őt megelőzően csak olyan üzletben, webáruházban végezhetett ellenőrzést és a kapcsolódó eljárási cselekményeket a fogyasztóvédelmi hatóság, ahol a fogyasztók vásároltak. Drasztikusnak is tekinthető újításként került be nyáron a fogyasztóvédelmi törvénybe, hogy a Pp. 7.§ (1) bekezdése 6. pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatosan – kivéve azokat, amelyeket az MNB felügyel- szintén hatáskört kapott a fogyasztóvédelem, vagyis az ellátási lánc valamennyi szereplőjét ellenőrizheti és nem csak a fogyasztóval közvetlenül szerződő kiskereskedővel szemben járhat el. 2020 augusztus 22-től a fogyasztóvédelmi hatóságok – akik, félreértés ne essék, a megyei és a fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi főosztályai – a nagykereskedőkkel, raktárakkal, logisztikai szolgáltatókkal, gyártókkal szemben is eljárhatnak, ellenőrzést indíthatnak velük szemben, beléphetnek a területükre, díjmentesen mintát vehetnek tőlük, ha az Fgytv-ben meghatározott ellátási lánc szereplői, mely utóbbi kitétel akkor valósul meg, ha közvetlen vagy közvetett hatással bírnak a fogyasztóknak értékesítésre szánt termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára, felhasználására. Impozáns, nehezen érthető törvényi definíció, de sajnos érdemes az ellátási, forgalmazói lánc valamennyi szereplőjének megbarátkoznia a gondolattal: kaphat fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzést.
Nézzük részletesebben, mi volt a jogalkotó szándéka és hogyan befolyásolhatja ez az új hatáskör a vállalkozások hétköznapjait? A fogyasztóvédelmi hatóság új ellenőrzési lehetőségének törvényi megteremtésére azért volt szükség, mert a gyakorlatban gondot okozott, ha péládul egy vállalkozás a webshopjának weboldalán a raktárkészleten lévő termékmennyiség fogyására, csökkenésére utaló szlogenekkel sürgette meg alaptalanul vásárlóit, így pl. „Érdemes igyekeznie, már csak 3 termék van raktáron!” figyelemfelhívásokkal, miközben rengeteg termék volt még raktáron, de a valóságról a hatóság nem tudott meggyőződni, csupán nyilatkoztatni tudta a céget. Márpedig, ha a cég valótlan információt közölt a raktárkészletéről a weboldalán, akkor az mint Fttv-be ütköző, agreszív kereskedelmi gyakorlatnak minősíthető. Az új ellenőrzési hatáskör és a cég nyilakozata alapján a hatóság akár a cég raktárába is beléphet a raktárkészlet ellenőrzése érdekében, amely eljárási cselekmény a tényállás eredményesebb feltárásához kétség kívül hozzájárulhat. Szintén előfordult még 2018-ban, hogy csodákat ígérő termékeket pár órán belüli kiszállítással reklámoztak külföldi székhelyű cégek, de a hatósági próbavásárlások alkalmával nem tudott a raktárakba belépni a hatóság, így az árusított termékek kapcsán elkövetett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárása sem lehetett elég hatékony. A módosítást megelőzően akkor sem léphetett be nagykereskedelmi egység raktárába fogyasztóvédelmi hatósági ellenőr, ha arra vonatkozóan kapott jelzést, hogy a fogyasztók bizalma növelése érdekében „magyar termék” címkét ragasztanak a külföldről importáltra a kereskedők.
Ahogy a fent említett példák mutatják, indokolt volt tehát a fogyasztóvédelmi hatóság részére nem csak a fogyasztóvédelmi törvényben közvetlenül a fogyasztó részére értékesítést végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás és fogyasztó közötti jogviszonnyal kapcsolatosan, hanem szélesebb körben, ekként a polgári perrendtartásról sszóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezettel kapcsolatban hatáskört adni az eljárás lefolytatására. Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi hatóság továbbra is alapvetően a vállalkozás és fogyasztó közötti B2C jogviszonyk tekintetében jár el és nincs hatásköre a fogyasztói elemmel nem rendelekző vállalkozás és vállalkozások közötti, ún. B2B ügyletekre. A módosítás tehát releváns, kiterjeszti a hatóság ellenőrzési jogkörét, melynek alapján a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. 45/A. (1)-(3) bekezdések rendelkezéseit az ellátási láncban szereplő gazdálkodó szervezetek vonatkozásában is ellenőrizheti és eljárhat azok megsértése esetén.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése és eljárása kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a jogalkotó az Fgytv.-ben nyilván csak olyan előírásokat szerepeltet, amelyeket az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tövényben (Ákr.) nem. E körben fontos a díjmentes mitavétel lehetőségének kimondása az Fgytv-ben, tekintve, hogy az Ákr. 69.§ (2) bekezdése d) pontjában csupán a mintavétel lehetősége szerepel. Ami pedig az irat, tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálását, a kép-, ill. hangfelvétel készítését illeti, azokról az Ákr. tartalmaz rendelekzéseket, tehát ezek Fgytv-ben történő megismétlésétől eltekintett a jogalkotó, de a fogyasztóvédelmi hatóság nyilván élhet az eljárás során ezek alkalmazásával. Tehát a vállalkozásoknak ezzel is számolniuk kell.
Záró gondolatként pedig felhívjuk a figyelmet, hogy kiemelten súlyos közérdekből akár lezárt területen is – lezárt ingatlanban, üzlethelyiségben, üzemi egységben, stb. – ellenőrizhet a fogyasztóvédelmi hatóság az ügyész előzetes engedélyével, de a törvényi előírás szerint ez esetben az ellenőrzésre 08:18 óra között kell sort keríteni, hatósági tanúval. Az Fgytv. mindezen módosításait a Magyar Közlöny 2020. június 23-i, 150. lapszámában megjelent, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVII. törvény tartalmazta.
A cikket Dr. Nagy Andrea Magdolna írta
