Komoly változás következik a kereskedők életében: egy uniós irányelv módosítása után lényegesen szigorúbb szabályok vonatkoznak majd az árkedvezmények feltüntetésére
Az Európai Unió 2019-ben fogadta el az ún. Omnibusz irányelvet (2019/2161 EU irányelv), amely több, fogyasztóvédelmi tárgyú irányelvet módosított, illetve egészített ki. A koronavírus járvány okozta kihívások mellett ez további változásokat jelent a közeljövőben, amire elsősorban a kiskereskedelemben aktív vállalkozásoknak kell figyelniük. Ilyen újdonság lesz például, hogy 2022. május 28-tól új szabályok vonatkoznak majd a leértékelések, vagyis az árcsökkentések fogyasztói kommunikációjára.
A 2022 májusától érkező változások és azok céljai
Az új szabályok célja, hogy a fogyasztók mesterségesen, a promóciók előtt megemelt „eredeti” árakkal, majd valótlan százalékos kedvezményekkel való megtévesztését megakadályozza a következő módon. Az árcsökkentés bejelentésekor az új szabályok hatálybalépése után minden esetben meg kell jelölni az eladási ár mellett a korábbi (eredeti) árat is. Az eredeti ár a vállalkozás által alkalmazott azon árat jelenti, amely az árcsökkentés előtti meghatározott időszakban (minimum 30 nap) a legalacsonyabb volt. Amennyiben a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, úgy 30 helyett minimum 15 nappal kell számolni. Kivételt kell alkalmazni ezen felül arra az esetre is, amikor a termék ára folyamatosan csökken (az ún. „progresszív árcsökkenés” esete, tehát például amikor először 20%, majd 50% kedvezmény jár és így tovább), akkor az eredeti ár az első árcsökkentés előtti utolsó ár. Ilyen esetekben tehát a 30 napos szabályt nem kell alkalmazni. Az új szabályok nem vonatkoznak majd a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.
Fontos megjegyezni, hogy az új szabályok, ahogyan az árfeltüntetést szabályozó Kormányrendelet (4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet, amelyet az Irányelv alapján már módosított a magyar jogalkotó) legtöbb rendelkezése is, csak a megvételre kínált termékek (áruk) árcsökkentésére vonatkoznak. A termékek árcsökkentését az új szabályok szerint kell kommunikálni, történjen az eladás bármilyen értékesítési csatornán keresztül, akár online, akár a való életben (offline). Szolgáltatásnyújtással kapcsolatos árfeltüntetésre ugyanakkor az új szabályok nem vonatkoznak.
Ezen túl az új szabályozás értelmében az árcsökkentés kommunikációja megkülönböztetendő az egyéb kedvezmények (általános mennyiségi vagy árhoz nem kapcsolódó kezdemények) reklámozásától is. A szigorítások csak olyan tájékoztatásokra vonatkoznak, amelyek egy konkrét, mérhető árcsökkenést hirdetnek, nem alkalmazandóak ugyanakkor például a „legjobb ár” szlogen használatára vagy a törzsvásárlói minőséghez kötött, az 1+1 vagy a második darab termékre járó 50% kedvezmények népszerűsítésére. Az ilyen kedvezmények fogyasztóvédelmi szempontú megfelelősége továbbra is a hatályos fogyasztóvédelmi szabályok (Fttv. és UCP Irányelv) rendelkezései szerint, esetről estre vizsgálandó.
A szabályozással kapcsolatban felmerülő kérdések és aggályok
Az új szabályok első olvasatra sem tűnnek egyszerűnek, a vállalkozásoknál pedig jogosan merülhetnek fel kérdések azzal kapcsolatban, hogy az eddigi árfeltüntetési gyakorlatukat hogyan érinti majd a jogszabályváltozás. Így például rögtön kérdésként merülhet fel, hogy jogszerű-e az, ha egy „sláger” terméket egy kereskedő egymást követő akciókban kíván szerepeltetni. Az új szabályok értelmében ugyanis úgy tűnik, nem lehet a Cyber Monday kampányban is akciósként hirdetni egy terméket, ha a pár nappal azt megelőzően kezdődő Black Friday akcióban már egy jelentős kedvezményt kínált a kereskedő. A Cyber Monday kampányban ugyanis már a Black Friday keretében alkalmazott ár lesz a referencia, hiszen az az ár tekinthető az akciót megelőző 30 nap „legalacsonyabb árának”.
Szintén felmerülhet, hogy milyen hosszan lehet „akciósként” hirdetni egy terméket a kedvezményes árral anélkül, hogy az akciós ár ne minősüljön jellemző „eredeti” árnak. Erre vonatkozóan az irányelv nem tartalmaz szabályokat, értelmezésünk szerint továbbra is az Fttv. és a GVH gyakorlata lesz irányadó e körben, érdemes tehát ezekre kiemelt figyelmet fordítani.
Szintén nem világos, hogy az új jogszabály hatálya alá fognak-e tartozni az outlet áruházak ármegjelenítési gyakorlatai, ugyanis az ilyen jellegű boltok sajátossága az, hogy saját, a piaci átlagárszínvonalhoz képest olcsóbb áraik mellett az ajánlott fogyasztói árat, tehát nem saját árukat tüntetik fel referenciaként. Hasonló kérdést vet fel az ún. induló ár (,,launching price”) használata, amikor egy új terméket a fogalomba helyezése utáni rövid időszakban a népszerűsítés érdekében alacsonyabb áron tesznek elérhetővé, mint amin később hosszú időn keresztül értékesíteni tervezik. Megítélésünk szerint mindkét esetkör előnyös megoldás a fogyasztók részére, és a kedvezmények bemutatása az azokról szóló hasznos tájékoztatás, mégis kérdés, hogy a kereskedőknek az új szabályok alapján jövő májusától lesz-e lehetőségük ilyen típusú árfeltüntetésre.
A jogértelmezésre több szervezet is kért útmutatást a Bizottságtól a vállalkozások életének megkönnyítése és az egységes piac érvényesülésének biztosítása érdekében. A különböző lehetséges jogértelmezések mellett az eltérő nemzeti joggyakorlatok kialukálását az irányelv maga is megengedi azzal, hogy csak minimum harmonizációt követel a tagállamoktól, tehát az irányelvben foglalt szabályoknál akár szigorúbbakat is bevezethetnek hazai jogukban; sőt, a fokozatos árcsökkentésre vonatkozó kivétel átültetéséről, vagy át nem ültetéséről a tagállamok saját maguk, nemzeti hatáskörben dönthetnek. Ugyanígy a romlandó árukkal kapcsolatban is alkalmazhatnak eltérő szabályozást az egyes tagállamok. Az eltérő szabályok általában nincsenek jó hatással a vállalkozások közötti egyenlő és tisztességes versenyre sem az EU-n belül, sem az EU-n kívül. Globális szinten ugyanis a nem EU-s vállalkozások, akiknek az árengedmény kommunikációjában szabályokat nem kell alkalmazniuk, versenyelőnybe kerülhetnek az EU-honos vállalkozásokhoz képest. Ezért is lesz fontos látni, hogy a tagállamok miként ültetik át nemzeti jogukba az Omnibusz irányelv rendelkezéseit.
A magyar hatóságok szerepe az árfeltüntetéssel kapcsolatban:
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt időszakban számos döntésében foglalkozott már az eredeti ár feltüntetésével kapcsolatos kérdésekkel. Az eMAG ügyben a GVH megállapította, hogy a társaság nem megfelelő gondossággal alakította ki és ellenőrizte az árfeltüntetési gyakorlatát, azaz nem tudta igazolni, ténylegesen alkalmazta-e az akciók során feltüntetett eredeti árakat. A hatóság a bírság csökkentése és a jövőbeni jogkövetés elősegítése végett elfogadta a vállalkozás azon vállalását, hogy az irányelv átültetését szolgáló Kormányrendelet szabályait magára nézve hamarabb alkalmazza, az eredeti árak és százalékos kedvezmények kommunikációjakor. Az ún. „Hut” ügyben szintén arra jutott a GVH, hogy valótlanok voltak a vállalkozás által meghirdetett százalékos kedvezmények, mert sok termék esetén nem volt azonosítható az alapár, melyhez képest a kedvezmény értelmet nyerne, vagy az alapárat a vállalkozás csak nagyon rövid ideig alkalmazta. Érdekessége az ügynek, hogy a GVH a Hut-nak az eMAG-éhoz hasonló, az árkommunikációs gyakorlatának irányelvvel összhangban történő módosításával kapcsolatos vállalásait nem találta elfogadhatónak. A Hivatal mindezt azzal indokolta, hogy álláspontja szerint e szabályokat belátható időn belül valamennyi vállalkozásnak végre kell majd hajtani, arra a piac szereplőinek egyébként is készülniük kell.
A Kormányrendelet módosításához fűzött indokolás tartalmazza, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése nem az árképzésre, hanem az árcsökkentés kommunikációjára, az akciók feltüntetésének megfelelőségére fog kiterjedni. Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy hogyan alakul az Fttv. szerinti hatáskörmegosztás azokban az esetekben, amikor a reklám vizsgálatára az Fttv. szabályai alapján a GVH jogosult, de a reklám árfeltüntetéssel kapcsolatos elemet is tartalmaz, amelynek ellenőrzésére értelmezésünk szerint alapvetőan a Kormányhivatalnak lesz hatásköre.
Az előrelátás és a felkészültség kiemelt szerepe
Látható tehát, hogy érdemes tisztában lenni a jogszabályi változásokkal, és felkészülni az árkedvezmények kommunikációjának 2022 májusától alkalmazandó követelményeire. A jövőben különösen figyelni kell a GVH elvárásaira, amely mellett a vállalkozások gyakorlatának természetesen továbbra is maradéktalanul meg kell felelniük az Fttv. és a UCP irányelv rendelkezéseinek. Az alkalmazandó új szabályok összetettsége miatt javasoljuk minden kereskedőnek, hogy kérjen szakértő jogi segítséget, mert az utólagos, hatóságilag kikényszerített korrekció adott esetben nagyon költséges lehet.
A cikk szerzői: dr. Priskin Boglárka és dr. Pintér Anna
