Az Európai Unió úgy döntött, ideje hozzáigazítani a meglévő jogszabályi előírásokat a mai digitális kor kérdéseihez, és célul tűzte ki egy egységes digitális belső piac megteremtését, prioritáskét kezelve a fogyasztók és a tisztességes verseny hatékony védelmét is. Ennek jegyében, a technológiai fejlődésre, a digitális piac jelentette kihívásokra koncentrálva két irányelvet is megalkotott még 2019-ben, melyek átületési határidejét 2021. július első napjában, alkalmazási idejét, pedig 2022.január elsejével határozta meg, és amely irányelvek – szemben a jelenleg még hatályos, vonatkozó irányelvekkel – már ún. maximum-harmonizációt céloznak. Utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti egyrészt, hogy szövegezésüket a tagállami jogalkotók szinte egy az egyben át kell hogy vegyék azon tagállami jogszabályok megalkotásakor, melyekkel megvalósulhat az átültetés, továbbá azt is, hogy a tagállamok az irányelvekben foglaltaknál szigorúbb előírásokat nem alkothatnak, még a fogyasztók védelmének fokozottabb biztosítása érdekében sem. Ez a két irányelv pedig nem más, mint a 2019/770-es EU irányelv a digitális tartalom szolgáltatásáról, ill. a digitális szolgáltatási szerződések egyes vonatkozásairól, valamint a 2019/771-es EU irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, beleértve az „áru” fogalmába a digitális elemeket tartalmazó árukat is. Digitális tartalom pedig lehet bármilyen, digitális formában előállított és szolgáltatott adat, mint például az operációs rendszerek, az alkalmazások és bármely egyéb szoftver, míg az áruhoz kapcsolt digitális szolgáltatás lehet például egy navigációs rendszerben a forgalmi adatok, vagy okosóráknál az egyénileg kialakított edzéstervek folyamatos biztosítása. Az új szabályozás egyik sarokpontja, hogy a digitális szolgáltatások esetében máshogyan kell érteni a szerződésszerű teljesítést, így például a szerződésben megállapodott frissítések teljesítésének elmaradása szerződésszegést, ún. hibás teljesítést jelent, ill. alapvető eladói kötelezettség az ún. biztonsági frissítések fogyasztóknak történő rendelkezésre bocsátása is, annak érdekében, hogy a digitális elemeket tartalamzó áruk szerződésszerűsége fennmaradjon.
Ami az átültetést illeti, kiemelést érdemel, hogy olyan rangos hazai jogszabály módosítására is sor került, mint például a Polgári törvénykönyvünk, melynek jövő év január elsejétől módosulnak a hibás teljesítésről szóló egyes rendelkezései fogyasztói szerződések esetében: amennyiben digitális szolgáltatást, vagy egy termékhez kapcsolódó digitális elemet is tartalmazó szolgáltatást vásárol a fogyasztó, akkor kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, ill. mással sem javíttathatja ki azt. Fogyasztói szerződések esetében ilyen forgatókönyvre nem ad lehetőséget majd a Ptk. jövő év január elsejétől. Módosításra került a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekről szóló 45/2014 (II.26.) Kormányrendelet is számos ponton, melyek kapcsán említésre méltó, hogy a szerződéskötést megelőző, a szerződés lényeges feltételeiről szóló tájékoztatásokat olyankor is biztosítani kell, amennyiben a fogyasztó a személyes adataival „fizet”, vagyis, amennyiben személyes adatokat szolgáltat a vállalkozás részére és nem pénzt, valamint közérthető tájékoztatást kell, hogy kapjon a fogyasztó az értékesítés utáni szolgáltatások meglétéről, feltételeiről, sőt az esetleg alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésekről, a kompatibilitásról és interoperabilitásról is. „Kompatibilitás” alatt értve az áru azon képességét, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú árukat általában együtt használják, anélkül, hogy ehhez az árut, a hardvert vagy a szoftvert át kellene alakítani, míg az „interoperabilitás” alatt pedig értve, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel, vagy szoftverrel, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú árukat általában együtt használják. Záró gondolatként annyit, hogy az új előírások megismerése és a vállalkozások általi sikeres alkalmazása mindenképp izgalmas, akár maga a digitális fejlődés, ami viszont nem áll meg – vagyis azt, hogy kiállják-e, és meddig, az idő próbáját az új szabályok, a jövő dönti el.
A cikk szerzője Dr. Nagy Andrea Magdolna
