A Gazdasági VersenyHivatal weboldalán már elérhető az első alkalommal elkészített gyorsjelentése
A kormányhivatalok berkein belül működő egyes fogyasztóvédelmi hatóságok mellett a Gazdasági Versenyhivatal is megkerülhetetlen szereplője a hazai fogyasztóvédelemnek. A fogyasztók megtévesztése, vagy a velük szemben alkalmazásra kerülő ún. agresszív kereskedelmi gyakorlatok miatt a GVH is eljár. Sőt, 2019. decembere óta csak úgy szórja a jelentősebb nagyságrendű, így akár milliárdos bírságokat, melyekről rendszerint sajtóhírek is megjelennek, így a GVH fogyasztóvédelmi hatáskörét lassan valamennyi vállalkozás figyelembe veszi a reklámtervezéskor, és – jó esetben – a fogyasztói tájékoztatások közreadását megelőzően is számol vele.
Mielőtt a Hivatal gyorsjelentéséből kiemelnék pár érdekességet, felhívnám a vállalkozások figyelmét arra, hogy hazánkban 3-mas hatáskörmegosztás mentén lépnek fel a hatóságok, nevezetesen a fogyasztóvédelmi hatóságok, a GVH és az MNB az. ún. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen. Értve utóbbiakon minden, az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartást, ami nem csak tevésben, de mulasztásban is megnyilvánulhat. Leegyszerűsítve, minden, amit a cég a terméke, szolgáltatása kelendősége fokozása érdekében – akár online, akár nyomtatott formában – közread vagy éppen elhallgat, az kereskedelmi gyakorlat lehet. A verseny érdemi érintettsége esetében pedig a GVH-é a hatáskör, így jellemzően az olyan reklámok, fogyasztói tájékoztatások kapcsán, melyek pl. országos médiaszolgáltatón keresztül, vagy országos terjesztésű időszakos lapban, vagy legalább három megyében terjesztett napilapban valósulnak meg. A kisebb kihatású reklámokra, vagy amikor csak a csomagoláson valósul meg a fogyasztók megtévesztése, a jogsértő vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatóságoknak van hatásköre. Az MNB az általa felügyelt iparági szereplők kereskedelmi gyakorlatain őrködik. A Tv- és rádióreklámok esetében viszont – lévén ezen esetekben fennáll a verseny érdemi érintettsége – a GVH figyelmével érdemes számolnia minden iparágban a reklámozóknak.
Nézzük, mi minden változott 2020-ban a GVH fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti eljárásaiban 2019-hez képest.
Egyrészt emelkedett a Hivatalhoz megtett jelzések száma. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok gyanúja miatt a Hivatalhoz 2020-ban – a 2019-es évhez képest 33%-os növekedéssel – adtak le jelzéseket az állampolgárok és vállalkozások, akik 1441 panaszt és 108 bejelentést tettek meg. Kiemelést érdemel, hogy 2019-hez képest 30-cal több panasz kapcsán (83 panasz esetében) indított versenyfelügyeleti eljárást a Hivatal. Mindez azt is jelenti, nem csak a versenytársak figyelik árgus szemekkel egymás reklámjait és lehetnek fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti eljárás „okozói” az általuk gondosan megírt (arra rendelt űrlapon kitöltött) bejelentésekkel, de a fogyasztók maguk is generálhatnak ilyen eljárást egy-egy informálisan megfogalmazott sima panasszal.
Másrészt, megdőltek a fogyasztók megtévesztése miatt a 2019-ben kiszabott egyes rekord-bírságok, hiszen a booking-ot üzemeltető holland vállalatot 2,5 milliárd forinttal szankcionálta a Hivatal. Relevánsnak mondható bírságot kapott az ALZA, a Magyar Telekom és a Biotech is. Állandósulni látszanak tehát a fogyasztóvédelmi versenyfelügyeleti hatáskörben kiszabott – korábban csak kartellügyekben tapasztalt nagyságrendeket elérő – igen jelentős összegű bírságok. Emiatt pedig felértékelődik a professzionális tervezés, az előzetes kockázat-elemzés és bírság-kalkuláció jelentősége is. Már nem babra megy a játék, ráadásul azért is érdemes eleve elkerülni a hatósági eljárást, mert az ismétlődést, vagyis a visszaesőket még komolyabb bírságok fenyegetik.
Harmadrészt, ami minden bizonnyal kiemelésre érdemes a gyorsjelentésből, hogy 2020-ban folytatódott a már 2019-ben megindult hangsúlyeltolódás: a 2019-es értékekhez képest 2020-ban a GVH a lezárt ügyek 20%-ában, 7 vállalkozás esetében fogadott el kötelezettségvállalást, melyek éréke –a fogyasztók kompenzációjához is hozzájáruló kötelezésekkel együtt – meghaladta a 2,1 milliárd forintot, ami a 2019-es érték 3,5 -szerese. Magyarul, azok a vállalkozások, akik tevőleges jóvátételt, pénzbeli kompenzációt is magában foglaló kötelezettségvállalási indítvánnyal igyekeztek elkerülni a bírságot, többnyire sikerrel jártak. Megérheti tehát a komolyabb anyagi megterheléssel együtt járó utólagos megfelelés prezentálása. A gyorsjelentés statisztikai adatai szerint az eljárás alá vontak utólagos megfelelési erőfeszítéseit 192 millió, a jogorvoslatról történő lemondásukat 86 millió, míg a jogsértés beismerését 116 millió forint értékben méltatta a Hivatal 2020-ban. Ezek a „mentőövek” természetesen 2021-ben is minden bizonnyal bevetehetőek a már elindult versenyfelügyeleti eljárásokban, de sokkal költségkímélőbb, ha el sem indulnak azok, vagyis professzionálisan hirdetnek, reklámoznak, kommunikálnak B2C a vállalkozások. Ennek kiindulási pontja pedig, hogy belső folyamataik permanens részeként a tervezett kereskedelmi gyakorlataikat – azok közreadása előtt – professzionális jogi revízióra bocsátják.
Készséggel segítünk a felkészülésben! Forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken.
