Az egy év kötelező jótállást – hétköznapi nevén „garanciát” – mára Magyarországon mindenki ismeri. Talán azt is, miben különbözik a kellékszavatosságtól: abban, hogy ameddig jótállásos a termék, addig ahhoz, hogy az eladó fél mentesülhessen a jótállás alól, bizonyítania kell, hogy a hiba oka bizony a vásárlást követően keletkezett. Leegyszerűsítve azt, hogy az adásvétel pillanatában nem volt gyári hibás a termék, hanem a fogyasztó használta a terméket helytelenül, nem rendeltetésszerűen és az emiatt hibásodott meg. Idén is több tucat tartós használatra rendelt termék kötelező jótállásos, így pl. a háztartási és villamossági termékek, mobiltelefonok és számítógépek, bútorok, órák és ékszerek, gyermekjátékok és gyermekgondozási cikkek, egészségmegőrző termékek, motoros kerti gépek stb. Ezekre 2020-ban is vonatkozott kötelező jótállás, 10.000 Ft vételár felett egy év időtartamban.
2021 január elsejétől a kötelezően jótállásos termék megvásárlásakor a fogyasztó számára a mostani egy év kötelező jótállás helyett akár kettő, vagy három év ún. kötelező jótállás járhat, a termék eladási ára függvényében. Az érték-sávok a következőképp alakulnak: a tízezer forintot elérő, de százezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy, a százezer forintot meghaladó, de kettőszázötvenezer forintot el nem érő eladási árnál kettő, míg 250 ezer forint eladási ár felett három év kötelező jótállást kell biztosítani mindazon termékekre, melyeket a Kormányrendelet mellékletében felsorol. Ezen a ponton pedig óvatosságra inteném a forgalmazókat, gyártókat, hiszen maga a melléklet elsődlegesen termékkategóriákat jelöl meg és a bennük szereplő termék-felsorolás csak példálózó jellegű, vagyis nem zárt a lista. Létezhet holnap olyan termék, amit a jogszabály termékként ugyan nem nevesít, de annak termék-kategóriáját igen, vagyis ez az új termék is kötelező jótállás hatálya alá tartozhat.
Ami az új szabályokat illeti, nem csak a jótállás határidejében, de a jótállással érintett termékek körében is történik változás. 2021. január elsejétől 8 új termékkategóriát is a kötelező jótállás hatálya alá von a jogalkotó: a 10 ezer forint eladási ár feletti nyílászárók (ablakok, ajtók), árnyékolástechnikai eszközök (redőnyök, napellenzők, reluxák, szalagfüggöny), kaputelefonok, riasztóberendezések, kamerás megfigyelő rendszerek, garázskapuk, valamint a napkollektorok, napelemrendszerek, végül a játék hoverboard, játék elektromos roller és játék drón, avagy a külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok mind kötelező jótállásosak lesznek.
Milyen kockázatokat rejt az új szabályozás? Nos, minden garanciajegyet módosítani kell és jövőre újult lendülettel fogják ellenőrizni a fogyasztóvédelmi hatóságok, hogy a forgalmazók a fogyasztókat megfelelően tájékoztatják-e az őket megillető új jótállási jogokról. A Magyar Közlöny 140. lapszámában még a nyáron jelent meg az új szabályozás, tehát a cégek fél évet kaptak arra, hogy felkészüljenek: meglévő garanciajegyeiket, általános szerződési feltételeiket, használati kezelési útmutatóikat és belső folyamataikat, sőt termékpalettájukat hozzáigazítsák az új jogi elvárásokhoz – már amennyiben nem akarnak szankciót. Utóbbi jellemzően bírság, ami párosul ún. kötelezéssel, nevezetesen el kell készíteni a megfelelő tartalmú jótállási jegyet és le kell jelenteni azt a hatóságnál.
Az új szabályok és maga a kötelező jótállás is első ránézésre csak a kiskereskedőket érinti, hiszen ők állnak szerződéses kapcsolatban a fogyasztóval, az ő kötelezettségük a vonatkozó tájékoztatásokat megadni, és hibás teljesítés esetén helytállni: kijavítani, kicserélni a terméket, vagy megállapodni a fogyasztóval árengedményben, a vételár visszatérítésében. A 2021. január 1-től hatályos új szabályozás azonban kihat a szervizek, a nagykereskedők, gyártók működésére is. Gondoljunk csak bele: a hosszabb garanciaidő miatt több meghibásodott és megreklamált termékkel kell a szervizeknek foglalkozni, és valószínűsíthetően több termék marad majd a kiskereskedő cégek nyakán, hiszen pl. a három év rendeltetésszerű használatot nyilván csak a jobb minőségű termékek bírják majd a jövőben is. A fogyasztók a 250.000 Ft feletti vételárú, de minőségileg kevésbé komoly termékek kapcsán ugyanakkor a 3 év jótállásra hivatkozva akár a mostaninál nagyobb kedvvel fognak perre menni, hiszen a bizonyítási teher nem az övék, hanem a kiskereskedőé.
Érdemes a Kormányrendelet mellékletében felsorolt termékkategóriákba tartozó terméket forgalmazó, gyártó vállalatoknak mihamarabb megismernie és átgondolnia a módosításokat. Szükséges lehet a termékpaletták ellenőrzése, és mindenképp aktualizálni kell a jótállási jegyeket, hogy elkerülhetőek legyenek a fogyasztóvédelmi bírságok.
A szervizek életében változás, hogy 2021. januárjától már nem elég törekedni arra, hogy a jótállási határidőn belül meghibásodott és a fogyasztó által megreklamált terméknek a kijavítása, vagy a cseréje 15 napon belül megtörténjen. Szem előtt kell tartani a terméknek a javításra átvételekor, hogy ha 30 napon belül nem történik meg a kijavítás, és kicserélni sem akarja azt a vállalkozás, akkor 8 napon belül vissza kell térítenie a vételárat a fogyasztónak. Új szabály szintén, hogy háromszor történő javítást követően nem lehetséges újabb javítás, hanem 8 napon belül vagy cserélni kell a terméket, vagy visszatéríteni vételárat. További új szabály, hogy átadható lesz a fogyasztónak a jótállási jegy elektronikusan is, más kérdés, hogy ez esetben a letöltési cím elérhetőségét biztosítani kell egészen a jótállási idő végéig.
Örömmel segítünk felkészülni Vállalkozásának! Találkozzunk!
Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisának vezető ügyvédje
